Étvágytalanság

Az étvágytalanság, olyan állapot, amelyben az egyén nem érez éhséget vagy érdeklődést az evés iránt. Az étvágytalanság számos okból előfordulhat, és olyan kísérő tünetei, következményei lehetnek, mint a:

• Súlycsökkenés: jelentős mértékű testsúlyvesztés az étvágy csökkenése miatt.
• Gyengeség: az elégtelen táplálkozás energiahiányt okozhat.
• Kimerültség: általános fáradtság és levertség.
• Emésztési zavarok: hányinger, puffadás, székrekedés, lelassult emésztés.

Az étvágytalanság fizikai okai

Az étvágytalanság fizikai oka lehet betegség, hormonális változás, vagy tápanyaghiány. Az étvágytalansághoz gyakran társul gyengeség, fáradékonyság, esetleg hányinger is.

Fertőzések: influenza, megfázás, tüdőgyulladás esetén előfordulhat, hogy átmenetileg nincsen étvágya az embernek.

Krónikus betegségek: rák, vesebetegség, májbetegség, szívelégtelenség ugyancsak vezethet étvágytalansághoz.

Gyomor-bélrendszeri problémák: irritábilis bél szindróma (IBS), gyomorfekély, Crohn-betegség, cöliákia stb. is állhat az állapot hátterében.

Endokrin – azaz hormonális rendszert érintő – zavarok: pajzsmirigy-alulműködés, Addison-kór stb. is lehetnek okozó tényezők.

Az olyan, nőket érintő hormonális változások, mint a terhesség, a menstruációs ciklus, vagy a menopauza nemcsak fokozott étvággyal, hanem ennek ellentétével: étvágytalansággal is együtt járhatnak.

A tápanyaghiányok, pl. B-vitaminhiány vagy a cink és a vas ásványi anyagok hiánya étvágytalanságban is megnyilvánulhat.

Az étvágytalanság lelki okai

Az étvágytalanságot gyakran lelki tényezők pl. szorongás, depresszió okozhatják. A szorongás számos testi tünettel járhat, beleértve az étvágy csökkenését vagy elvesztését.

A lelki állapotunk nagyban befolyásolja az evéshez valóviszonyunkat. A stressz és szorongás gyakran csökkentik az étvágyat, de túlevést is okozhatnak. Az ismerti étkezési zavarok – anorexia nervosa, bulimia nervosa – hátterében lelki okok állnak.

A szorongás és a stressz hatására a szervezet kortizolt és adrenalint bocsát ki, amelyek hatással vannak az emésztőrendszer működésére és az étvágyra. Ezek a hormonok csökkenthetik az éhségérzetet. A szorongás, stressz ráadásul gyakran túlzott gondolkodással és aggodalmaskodással jár, ami elvonhatja a figyelmet az evésről és az éhségérzetről.

A szorongás gyakran emésztési zavarokkal jár, mint például hányinger, gyomorégés, puffadás vagy hasmenés. Az ilyen tünetek miatt is lehet, hogy kevésbé kívánjuk az ételt.

Az étvágytalanság diagnózisa

1. Anamnézis: Az orvos részletesen kikérdez a tünetekről, az étkezési szokásokról, a betegségekről és a szedett gyógyszerekről.
2. Fizikai vizsgálat: Ezt követően megvizsgál, hogy feltárja, kizárja a fizikai okokat.
3. Laborvizsgálatok: Vér- és vizeletvizsgálatokat rendelhet el a tápanyaghiány, fertőzések és egyéb állapotok kimutatására.
4. Képalkotó vizsgálatok: röntgen, ultrahang, CT vagy MRI is szükséges lehet a belső szervek állapotának ellenőrzésére.
5. Pszichológiai felmérés: Szükség esetén pszichológiai vagy pszichiátriai vizsgálatra küldhet az érzelmi és mentális egészség felmérése érdekében.

Az étvágytalanság kezelési módjai

Az étvágytalanság kezelése az okoktól függ. Az alapbetegséget kezelni kell, például tápanyaghiány esetén tápanyagpótlással (vitamin- vagy ásványianyag étrend-kiegészítőkkel), fertőzés esetén antibiotikummal, depresszió esetén antidepresszánsokkal stb. A komplett kezelési terv ezen felül magában foglalhatja a pszichológiai kezelést, valamint az életmódbeli és étrendbeli változtatásokat.

A lelki okok, szorongás, depresszió kezelésében nagyon hatékony lehet a kognitív viselkedésterápia, amely segít azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolatokat és viselkedésmintákat, és a relaxációs technikák, mint a meditáció, a légzésgyakorlatok, a jóga és a progresszív izomrelaxáció szintén csökkenthetik a szorongást és javíthatják az étvágyat. A mindfulness, vagy tudatos jelenlét gyakorlása is segíthet jobban odafigyelni a test jeleire, beleértve az éhségérzetet is.

Ha gyógyszeres kezelésre van szükség, akkor elsősorban étvágyserkentőkre (pl. megestrol-acetát vagy a mirtazapin) gondolhatunk, illetve, ha az étvágytalanság hátterében lelki okok állnak, akkor antidepresszánsok, szorongáscsökkentők alkalmazása segíthet. Ha a háttérben hányinger áll, akkor hányingercsökkentő szerek (pl. antiemetikumok, protonpumpa-gátlók vagy antacidok) lehetnek szükségesek.

Életmódbeli és étrendbeli javaslatok:

• Próbálja meg rendszeresen enni, még akkor is, ha nem érzel éhséget. Fogyasszon tápláló ételeket kis adagokban, naponta többször. Könnyen emészthető ételeket válasszon pl. rizs, banán, alma, pirítós.
• Gondoskodjon a hidratációról, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről. A víz mellett próbálj ki gyógyteákat is, amelyek nyugtató hatásúak lehetnek, a gyömbértea vagy a citromos víz a hányingert is csökkentik.
• Mozogjon rendszeresen, hogy fokozza az étvágyát és javítsa a közérzetét!

Az étvágytalanság egy összetett állapot, amely számos okból eredhet. Ha az állapot tartósan fennáll, jelentős fogyással vagy súlyos tünetekkel jár, mindenképpen konzultálj orvossal vagy mentálhigiénés szakemberrel a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. A kezelés magában foglalhatja az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést és a pszichológiai támogatást.