NEUROLÓGIA SZAKRENDELÉS

Szakértelem Empátia Törődés

NEUROLÓGIA SZAKRENDELÉS

Szakértelem

Empátia

Törődés

MILYEN PANASZOKKAL TUD HOZZÁNK FORDULNI

Amennyiben az alábbi neurológiai panaszokat tapasztalja, bátran forduljon hozzánk segítségért

Hívjon minket bizalommal hétfőtől péntekig 8:00-20:00, szombaton 9:00-14:00 között, vagy foglaljon időpontot online a nap bármelyik percében!

+36 1 770 7065

NEUROLÓGIAI MAGÁNRENDELÉS BUDAPEST

A neurológia az orvostudomány azon szakterülete, amely az idegrendszer működésével és betegségeivel foglalkozik. Ide tartozik az agy, a gerincvelő, a perifériás idegek és az izmok vizsgálata és kezelése. A neurológus szakorvos segít a különféle idegrendszeri eredetű panaszok kivizsgálásában, mint például a visszatérő fejfájás, szédülés, zsibbadás, végtaggyengeség, remegés, görcsrohamok vagy a beszéd- és mozgászavarok. Neurológiai problémára utalhatnak olyan tünetek is, mint az emlékezetzavar, az alvásproblémák vagy a koncentrációs nehézségek.

A leggyakrabban előforduló neurológiai betegségek közé tartozik a migrén, az epilepszia, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, a stroke (szélütés), valamint a különféle idegbántalmak, például az idegbecsípődés vagy az arcidegbénulás. A neurológus a beteg részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata után szükség esetén további diagnosztikai eszközöket is bevet, mint például MRI vagy CT vizsgálat, illetve idegvezetéses vagy izomműködést vizsgáló tesztek (ENG, EMG).

Neurológushoz akkor érdemes fordulni, ha szokatlan vagy tartós panaszokat tapasztal, melyek mögött idegrendszeri eltérés állhat. A korai felismerés és célzott kezelés sok esetben segíthet a tünetek enyhítésében, a folyamat lassításában vagy akár teljes megszüntetésében.

MIKOR ÉRDEMES FELKERESNI NEUROLÓGUST

Neurológus szakorvost akkor érdemes felkeresni, ha olyan tüneteket tapasztal, amelyek az idegrendszer működésének zavarát jelezhetik. Ezek a panaszok lehetnek enyhék vagy időszakosak, de ha visszatérnek, fokozódnak, vagy szokatlan formában jelentkeznek, mindenképp indokolt a kivizsgálás. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a visszatérő vagy erős fejfájás, különösen, ha új jellegű, reggelente jelentkezik, vagy más neurológiai tünet is társul hozzá. Gyakori panasz a szédülés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzet, illetve a végtagok zsibbadása, bizsergése, esetenként gyengesége vagy ügyetlensége is.

Neurológiai kivizsgálás indokolt lehet akkor is, ha valaki görcsrohamot, eszméletvesztést tapasztalt, vagy beszédzavar, látászavar, memóriazavar lépett fel nála. Ilyen tünetek mögött gyakran a központi idegrendszer működési zavara, például epilepszia, stroke, sclerosis multiplex vagy Parkinson-kór állhat. A neurológushoz fordulás akkor is fontos lehet, ha valaki ismétlődő derék- vagy nyaki fájdalommal küzd, amely kisugárzik a karba vagy lábba – ez akár idegbecsípődés jele is lehet.

A korai diagnózis nagyban hozzájárulhat a panaszok okának feltárásához és a megfelelő kezelés megkezdéséhez. A neurológiai vizsgálat fájdalommentes, a szakorvos pedig szükség esetén képalkotó vagy speciális idegrendszeri vizsgálatokat is kérhet, például MRI-t, CT-t vagy ENG/EMG-teszteket. Ha olyan tüneteket tapasztal, amelyek szokatlanok, zavaróak vagy aggodalomra adnak okot, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

A neurológus felkeresése nemcsak akkor indokolt, ha már súlyos tünetek jelentkeznek, hanem megelőzés céljából is, például ha a családban halmozottan fordulnak elő idegrendszeri betegségek, mint például epilepszia, Parkinson-kór vagy demencia. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak az olyan problémák, mint a memóriazavarok, a járásbizonytalanság vagy a kézremegés – ezek hátterében gyakran idegrendszeri okok húzódnak meg, amelyek időben felismerve jól kezelhetők vagy lassítható a lefolyásuk.

NEUROLÓGIAI VIZSGÁLAT MENETE

A neurológiai vizsgálat célja az idegrendszer működésének felmérése, a panaszok hátterében álló okok kiderítése, valamint a pontos diagnózis felállítása. A vizsgálat első lépése a részletes beszélgetés, amely során a szakorvos kikérdezi a pácienst a tüneteiről, azok jellegéről, időtartamáról, gyakoriságáról, valamint arról, hogy vannak-e korábbi neurológiai betegségei vagy a családban előfordultak-e hasonló problémák. A beszélgetés során az orvos a gyógyszerszedési szokásokat és az általános egészségi állapotot is felméri.

Ezt követi a fizikális és neurológiai alapvizsgálat, amely teljesen fájdalommentes. A szakorvos ellenőrzi a reflexeket, az izomerőt, a mozgáskoordinációt, az érzékelést, valamint a járás és az egyensúly működését. Szükség esetén megvizsgálja az arcizmokat, a beszédkészséget, a szemmozgásokat és az emlékezetet is. Ezek az egyszerű, de sokatmondó tesztek segítenek a neurológiai eltérések kiszűrésében.

Ha az alapvizsgálat alapján indokolt, a szakorvos további diagnosztikai vizsgálatokat rendelhet el, például MRI- vagy CT-vizsgálatot az agy és a gerinc pontos képalkotására, idegvezetéses és izomműködési vizsgálatot (ENG, EMG), illetve EEG-t az agy elektromos aktivitásának rögzítésére. Bizonyos esetekben laborvizsgálat is szükséges lehet, például gyulladásos vagy anyagcsere-eredetű problémák kizárására.

Miután az összes szükséges vizsgálat lezajlott, az orvos értékeli az eredményeket, és felállítja a diagnózist. Ezt követően megbeszéli a beteggel a lehetséges kezelési módokat, szükség esetén gyógyszeres terápiát javasol, illetve további teendőket határoz meg, mint például kontrollvizsgálatokat, gyógytornát vagy életmódbeli változtatásokat. A neurológiai kivizsgálás fontos eszköze lehet annak, hogy a tünetek okát időben felismerjük, és megkezdődhessen a megfelelő, személyre szabott kezelés.

SZAKORVOSAINK

DR. TÍMÁR GYULA MD

Neurológus szakorvos

Dr. Tímár Gyula több mint 25 éve foglalkozik idegrendszeri betegségek kivizsgálásával és kezelésével. Pályafutását a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján kezdte, ahol évtizedeken át dolgozott, majd tapasztalatait a Honvédkórház neurológiai osztályán kamatoztatta.

Szakterületéhez tartozik többek között a fejfájás, szédülés, memóriazavar, zsibbadás, izomgyengeség, remegés, illetve a stroke utáni állapotok kezelése és nyomon követése. Rendelésein korszerű diagnosztikai eszközök és nyugodt légkör segítik abban, hogy páciensei pontos és közérthető tájékoztatást kapjanak állapotukról.

” Neurológus szakorvosként több mint 25 éve dolgozom az idegrendszeri betegségek felismerésén és kezelésén. Pályám során a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján és a Honvédkórházban szereztem tapasztalatot.
Fontosnak tartom, hogy a hozzám fordulók tüneteit alaposan megértsem, és közérthetően, empátiával segítsek a kivizsgálás és gyógyulás során.”

KÉRJEN IDŐPONTOT MÉG MA!

GOLDEN MEDICAL CENTER

1133 BUDAPEST, TUTAJ UTCA 8

HÍVJON MINKET BIZALOMMAL

HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG 8:00-20:00 KÖZÖTT,

VAGY KÉRJEN IDŐPONTOT ONLINE A NAP BÁRMELY PERCÉBEN!

+36 1 770 7065



online időpont foglalás

” A Golden Medical Centernél kiemelten fontosnak tartjuk, hogy pácienseink számára ne csak időben és térben, de a magas minőség megtartása mellett árainkkal is elérhető kezeléseket nyújtsunk.

DR. MEDVECZKI ZOLTÁN

Vezető főorvos, Golden Medical Center

ÁRLISTA

Neurológiai szakorvosi vizsgálat

35.000

Kontroll vizsgálat (1 hónapon belül)	28.000
Recept felírás (Utólagos)	5.000

TUDJON MEG TÖBBET A LEGGYAKORIBB NEUROLÓGIAI PANASZOKRÓL

MIKOR GYANAKODHATUNK IDEGRENDSZER EREDETŰ PROBLÉMÁRA

Az idegrendszeri eredetű betegségek sokféle, gyakran nem egyértelmű tünetet okozhatnak. Akkor érdemes neurológiai kivizsgáláson gondolkodni, ha az alábbi panaszok közül egy vagy több tartósan fennáll, ismétlődik, vagy hirtelen jelentkezik:

Féloldali gyengeség, zsibbadás vagy bénulás, különösen, ha hirtelen lép fel – ez akár stroke jele is lehet.
Tartós szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalan járás, amit nem lehet más okkal (pl. vérnyomás, fül-orr-gégészeti probléma) magyarázni.
Látászavarok, például homályos látás, kettőslátás, átmeneti vagy tartós látásvesztés.
Beszédzavar, akadozó, nehezen érthető beszéd vagy szótalálási nehézség.
Gyakori, szokatlan vagy erős fejfájás, főleg ha újonnan jelentkezik, és korábban nem volt jellemző.
Eszméletvesztés, ájulás, görcsroham, különösen ha ismétlődik.
Akaratlan mozgások, remegés, izomrángások, vagy nehezen kontrollálható mozdulatok.
Emlékezet- vagy figyelemzavar, szellemi hanyatlás, ami a hétköznapi életet is megnehezíti.
Izomgyengeség, bénulás, izommerevség, vagy ha nem tudja megtartani a tárgyakat, elesik.

Ezek a tünetek akár komoly neurológiai elváltozások (például stroke, Parkinson-kór, epilepszia, sclerosis multiplex) figyelmeztető jelei is lehetnek. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés sok esetben jelentősen javíthatja az életminőséget, vagy akár megelőzhet maradandó károsodást is. Ezért ha ilyen panaszokat tapasztal, érdemes mielőbb neurológus szakorvost felkeresni.

MILYEN BETEGSÉGEKET DIAGNOSZTIZÁL A NEUROLÓGUS

A neurológus az idegrendszer – az agy, a gerincvelő, a perifériás idegek és az izmok – betegségeinek felismerésével, diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Az alábbiakban a leggyakoribb neurológiai betegségek szerepelnek:

Központi idegrendszeri betegségek

Stroke (szélütés): hirtelen fellépő agyi keringészavar, ami bénuláshoz, beszédzavarhoz vezethet.
Epilepszia: visszatérő görcsrohamokkal vagy tudatzavarokkal járó idegrendszeri betegség.
Sclerosis multiplex (SM): autoimmun eredetű, a központi idegrendszert érintő gyulladásos betegség.
Parkinson-kór: mozgászavarokat okozó, lassan romló idegrendszeri betegség, remegéssel, izommerevséggel.
Alzheimer-kór és egyéb demenciák: szellemi hanyatlással, memóriazavarral járó kórképek.
Agydaganatok: jó- vagy rosszindulatú daganatok, melyek befolyásolhatják a beszédet, mozgást, gondolkodást.

Perifériás idegrendszeri betegségek

Perifériás neuropátia: a végtagok zsibbadását, fájdalmát, érzészavarát okozó idegbántalom, gyakori pl. cukorbetegségben.
Idegbecsípődés (pl. ülőideg gyulladás – ischias): derékfájdalommal és végtagba sugárzó fájdalommal jár.
Carpalis alagút szindróma: a kéz zsibbadásával, fájdalmával járó idegkompressziós kórkép.

Izombetegségek és mozgászavarok

Myasthenia gravis: az izmok kóros fáradékonyságával járó autoimmun betegség.
Izomdisztrófiák: örökletes izomgyengeséggel járó betegségek.
Esszenciális tremor: remegés, ami főként a kéz mozgását érinti, de nem Parkinson-betegség.

Egyéb kórképek

Fejfájás típusok (migrén, tenziós fejfájás, cluster fejfájás)
Szédüléssel járó betegségek
Arcidegbénulás (Bell-paresis)
Alvászavarok neurológiai háttere

Ha bizonytalan egy tünet eredetében – például visszatérő zsibbadás, fejfájás, gyengeség vagy szédülés jelentkezik –, neurológus szakorvos segíthet tisztázni a panaszok okát.

MI AZ ENG ÉS EMG VIZSGÁLAT?

Az ENG (elektroneurográfia) és EMG (elektromiográfia) vizsgálatok az idegek és izmok működésének pontos felmérésére szolgáló diagnosztikai módszerek. A neurológus ezeket akkor javasolhatja, ha zsibbadás, izomgyengeség, fájdalom, izomrángás vagy mozgászavar áll fenn, és tisztázni szeretné az okát.

ENG – Elektroneurográfia

Ez a vizsgálat az idegek ingerületvezetési sebességét méri. Segítségével kimutatható például:

Idegbecsípődés (pl. nyaki vagy ágyéki gerinc eredetű panaszok)
Perifériás neuropátia (pl. cukorbetegség okozta idegkárosodás)
Alagút szindrómák (carpalis alagút, könyöktáji leszorítás)

A vizsgálat során kis elektromos impulzusokat adnak az idegre, és mérik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan vezeti az ingerületet.

EMG – Elektromiográfia

Az EMG vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri. Itt egy vékony tűelektródát szúrnak az izomba, majd különböző mozdulatokat kell végezni. Az izom válaszreakcióját rögzítik.

Hasznos lehet az alábbiak tisztázásához:

Izombetegségek (pl. izomsorvadás, myopathia)
Myasthenia gravis
Mozgatóideg-károsodás (pl. trauma után)
ALS gyanúja esetén (ami a mozgató idegsejtek betegsége)

NEUROLÓGIAI OK ÁLLHAT A SZÉDÜLÉS MÖGÖTT?

Igen, a szédülés hátterében állhat neurológiai eredetű probléma is – különösen akkor, ha a panasz nem múlik el magától, gyakran visszatér, vagy más tünetekkel társul.

A szédülés önmagában nem betegség, hanem egy tünet, amely számos különböző okból alakulhat ki. Ha a szédüléshez az alábbiak közül bármelyik társul, mindenképp indokolt neurológushoz fordulni:

Egyensúlyzavar, bizonytalan járás
Zsibbadás vagy gyengeség (különösen féloldali)
Homályos látás vagy kettőslátás
Beszédzavar
Fejfájás, különösen ha új keletű vagy szokatlan
Görcsroham, eszméletvesztés
Fülzúgás, halláscsökkenés (kivizsgálása fül-orr-gégészeti szempontból is fontos lehet)

Gyakori neurológiai okok a szédülés mögött:

Agytörzsi keringészavar (kisagyi stroke vagy TIA)
Vestibularis migrén
Sclerosis multiplex
Parkinson-kór korai jelei
Kisagyi elváltozások, daganatok
Epilepszia bizonyos formái

Fontos megkülönböztetni a fül-orr-gégészeti eredetű szédüléstől (pl. jóindulatú helyzeti szédülés, Menière-betegség), mivel a kezelés és a kivizsgálás útja teljesen eltérhet.

Amennyiben a szédülés szokatlan, vagy egyéb idegrendszeri tünet is jelentkezik mellette, javasolt mielőbb neurológiai vizsgálatot kérni.

MI A SCLEROSIS MULTIPLEX?

A sclerosis multiplex (röviden: SM) egy krónikus, gyulladásos, autoimmun eredetű neurológiai betegség, amely a központi idegrendszert – az agyat és a gerincvelőt – érinti. A betegség során az immunrendszer tévesen megtámadja az idegsejteket körülvevő védőburkot (myelinhüvelyt), ami az ingerületvezetés lassulását vagy megszakadását okozza. Ez idővel idegsejt-károsodáshoz és különböző neurológiai tünetekhez vezethet.

Milyen tünetei lehetnek?

A tünetek személyenként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy melyik idegrendszeri terület érintett. A leggyakoribb panaszok:

Látászavar (homályos látás, kettőslátás, átmeneti látásvesztés)
Zsibbadás, bizsergés, érzészavar
Izomgyengeség, bizonytalan járás
Egyensúlyzavar, szédülés
Fáradékonyság, kimerültség
Vizelettartási zavarok
Memória- és koncentrációs problémák
Beszédzavar

A tünetek gyakran hullámzó lefolyásúak: javulási és rosszabbodási időszakok válthatják egymást.

Hogyan diagnosztizálják?

A sclerosis multiplex diagnózisa több vizsgálat alapján állítható fel:

MRI: az agy és gerincvelő területén látható gyulladásos gócok keresése
Lumbálpunkció (gerinccsapolás): a liquorból (agy-gerincvelői folyadék) kimutathatók gyulladásos eltérések
Neurológiai vizsgálat: reflexek, érzékelés, mozgás és koordináció felmérése

Kezelés és életmód

A sclerosis multiplex jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel lassítható a betegség lefolyása, csökkenthető a fellángolások gyakorisága és enyhíthetők a tünetek. Fontos szerepet kap:

Immunmoduláló kezelés
Gyulladáscsökkentők, szteroidok
Gyógytorna, fizioterápia
Pszichés támogatás, életmódváltás

A korai diagnózis és a személyre szabott kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget és a hosszú távú kilátásokat. Ha valaki visszatérő neurológiai tüneteket tapasztal (különösen látászavart, zsibbadást vagy izomgyengeséget), érdemes mielőbb neurológushoz fordulni.

MI A KÜLÖNBSÉG TIA ÉS STROKE KÖZÖTT?

A TIA (tranziens iszkémiás attak) és a stroke (szélütés) mindkettő az agy vérellátási zavarának következménye, de nagyon eltér a lefolyásuk és a hosszú távú hatásuk. A TIA gyakran a stroke előfutára – olyan, mintha az agy „figyelmeztető jelet” küldene, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

TIA – az átmeneti figyelmeztetés

A TIA akkor alakul ki, amikor az agy egy területe rövid időre nem kap elegendő vért, például egy érfalról levált kis vérrög miatt, ami később magától feloldódik vagy továbbsodródik.

A tünetek hirtelen jelentkeznek (pl. féloldali gyengeség, beszédzavar, látásromlás), de 1 órán belül – legfeljebb 24 órán belül – teljesen megszűnnek.
Nincs maradandó agykárosodás.
A TIA nem ártalmatlan! Az első TIA-t követő 48 órában akár 10–15%-os eséllyel következhet be valódi stroke, ha nem történik kivizsgálás és megelőzés.

Stroke – a maradandó károsodás veszélye

A stroke akkor következik be, amikor egy agyi ér tartósan elzáródik (iszkémiás stroke), vagy megreped (vérzéses stroke), és az agy adott része nem jut oxigéndús vérhez. Ez az idegsejtek pusztulásához vezet.

A tünetek hasonlóak a TIA-hoz, de nem múlnak el 24 órán belül, és gyakran maradandó károsodást hagynak maguk után.
Stroke esetén kulcsfontosságú az azonnali kórházi ellátás – a gyors beavatkozás akár életet is menthet, és javítja a felépülés esélyeit.

Hogyan lehet megkülönböztetni?

A tünetek lehetnek például:

Féloldali gyengeség vagy bénulás (arc, kar, láb)
Nehézkes vagy összefolyó beszéd
Hirtelen látásvesztés
Szédülés, egyensúlyvesztés
Zavartság, emlékezetkiesés

A különbség az időtartamban van:

TIA: a tünetek teljesen elmúlnak 1–24 órán belül, károsodás nélkül
Stroke: a tünetek tartósak, sokszor visszamaradó panaszokat okoznak

Mit tegyünk, ha ilyesmit észlelünk?

Akár TIA, akár stroke gyanúja merül fel, azonnal mentőt kell hívni! A tünetek elmúlása nem jelenti azt, hogy elmúlt a veszély. A gyors orvosi beavatkozás megelőzheti egy súlyosabb stroke kialakulását.

A MEMÓRIAZAVAR MINDIG DEMENCIÁT JELENT?

Nem, a memóriazavar nem mindig utal demenciára. Bár a demencia egyik vezető tünete a feledékenység, sok más, átmeneti vagy visszafordítható állapot is okozhat memóriazavart.

Lehetséges, ártalmatlanabb okok:

Stressz és szorongás: a túlterhelt agy nehezebben koncentrál és tárol információt.
Alváshiány: tartós kialvatlanság jelentősen rontja a rövid távú memóriát.
Depresszió: gyakran jár együtt koncentrációzavarral, feledékenységgel.
Gyógyszerek mellékhatása: nyugtatók, altatók, egyes vérnyomáscsökkentők, fájdalomcsillapítók is okozhatnak kognitív lassulást.
Vitaminhiány: különösen a B12-vitamin hiánya járhat zavartsággal, feledékenységgel.
Pajzsmirigy-alulműködés: lassítja az agyműködést, feledékenység formájában is megnyilvánulhat.

Mikor lehet komolyabb a háttérben?

Ha a memóriazavar:

fokozatosan romlik,
a mindennapi életet is befolyásolja (pl. elfelejt főzni, eltéved ismert helyeken),
a családtagok is észlelik a változást,
más kognitív funkciók is sérülnek (beszéd, döntéshozatal, időérzék),

akkor demenciagyanú is felmerülhet – például Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív betegség.

Mit érdemes tenni?

Bármilyen tartós vagy zavaró feledékenység esetén érdemes neurológushoz fordulni.
Szakorvosi vizsgálattal elkülöníthető, hogy a panasz jóindulatú, életmódbeli eredetű, vagy komolyabb kivizsgálást igényel.

A korai felismerés kulcsfontosságú: a legtöbb állapot jól kezelhető, ha időben kiderül az ok.

IDEGBECSÍPŐDÉS - NEUROLÓGIAI SZEMSZÖBŐL

Az idegbecsípődés (orvosi nevén: radiculopathia vagy ideggyök kompresszió) olyan állapot, amikor egy ideg a kilépési helyén – leggyakrabban a gerincoszlop mellett – nyomás alá kerül, ami fájdalmat, zsibbadást, izomgyengeséget vagy érzészavart okozhat. Neurológiai szempontból ez a perifériás idegrendszer egyik gyakori, jól körülírható kórképe.

Tünetek neurológiai szemszögből

A tünetek attól függnek, hogy melyik ideg és melyik szegmentumban érintett:

Nyaki becsípődés (pl. C5-C8):
– nyakból vállba, karba sugárzó fájdalom
– karban vagy kézujjakban zsibbadás
– izomgyengeség a karban vagy kézben
– reflexcsökkenés
Ágyéki becsípődés (pl. L4–S1):
– derékfájás, ami a farba, combba, térdbe, lábszárba, bokába vagy lábujjakba sugárzik
– zsibbadás, érzéskiesés
– gyengeség (pl. „lógó láb”)
– járásbizonytalanság
– csökkent Achilles- vagy térdreflex

Neurológiai vizsgálat szerepe

A neurológus célja az, hogy:

Pontosítsa az érintett ideggyök szintjét reflex-, érzés- és izomtesztekkel
Kizárjon egyéb neurológiai betegségeket (pl. gerincvelő eredetű kórképek, SM, daganat)
Felmérje, hogy funkcionálisan mennyire érintett az ideg

A vizsgálat része lehet:

Neurológiai fizikális vizsgálat (reflexek, izomerő, érzékelés)
ENG/EMG vizsgálat (idegvezetés, izomfunkció)
MRI vagy CT a gerinc szintjén – kimutatja a porckorongsérvet, szűkületet, elmozdulást

Kezelés neurológiai szempontból

A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a fájdalom enyhítése és az ideg regenerációjának elősegítése.

Gyógyszeres kezelés:
– gyulladáscsökkentők
– izomlazítók
– B-vitamin-komplex (idegregenerációhoz)
– neuropátiás fájdalomcsillapítók
Fizikoterápia, gyógytorna:
– a legtöbb esetben kulcsfontosságú a hosszú távú javuláshoz
– cél az izmok megerősítése, tartásjavítás, az idegre nehezedő nyomás csökkentése
Infiltráció, ideggyöki blokád:
– ha a fájdalom erős, vagy nem javul
– célzott injekciós kezelés a gyulladt ideg köré
Műtéti megoldás:
– csak akkor szükséges, ha tartósan fennáll az izombénulás, vagy ha más kezelés hatástalan

Összefoglalás

Az idegbecsípődés neurológiai szempontból jól vizsgálható és általában jól kezelhető állapot. Fontos azonban a szakszerű kivizsgálás, mert a hasonló tünetek hátterében akár súlyosabb neurológiai betegségek is állhatnak. A neurológus segít pontos diagnózist adni, kizárni az egyéb okokat, és személyre szabott kezelést javasolni.