ÁRLISTA

ALLERGIA ÉS INTOLERANCIA VIZSGÁLATOK

Az allergia és intolerancia laborvizsgálatok olyan diagnostikai eszközök, amelyek segítségével az orvosok és szakemberek képesek azonosítani és megérteni, hogy a páciens milyen érzékenységekkel reagálhat bizonyos ételekre, anyagokra vagy környezeti tényezőkre. Ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak lehetnek az egészségügyi problémák diagnosztizálásában, a tünetek enyhítésében és az optimális terápia megtalálásában. 

• IgE
• Légúti allergia panel – Inhalatív panel (laborcsomag)
• Ételallergia panel – Nutritív panel (laborcsomag)
• Kombinált inhalatív és nutritív allergiateszt
• Tejallergia molekuláris teszt
• Molekuláris méh- és darázscsípés allergiavizsgálat
• Molekuláris dióallergia
• Molekuláris búzaallergia
• Molekuláris földimogyoró-allergia
• Molekuláris gyümölcsallergia
• Molekuláris kesudióallergia
• Molekuláris macska hám/szőr allergia

FOGÁSZATI LABORVIZSGÁLATOK

HUMÁNGENETIKAI VIZSGÁLATOK

A genetikai laborvizsgálatok lehetővé teszik a betegségre való hajlam felmérését, amely segítséget nyújthat a betegség kialakulásának megelőzésében és az életmódváltásban. Egyetlen genetikai vizsgálat elegendő, mivel genetikai állományunk az örökítő anyagunk, amit a szüleinktől örököltünk, és nem változik az életünk során.

• BRCA1- és BRCA2-mutáció vizsgálata (PCR)
• CBS 844 ins 68 mutáció
• Cisztás fibrózis (CFTR) gén mutációja
• Citogenetika (kromoszóma kariotipizálás)
• Clopidrogél véralvadásgátló gyógyszer, gyógyszerszint beállításához genetikai PCR teszt
• Cöliakia genetikai vizsgálat
• Magzati RhD genetikai PCR teszt
• Prenatalis Y kromoszómához kötött magzati nem meghatározás
• NIFTY

PCR VIZSGÁLATOK

A PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálatoknak fontos szerepük van a fertőző betegségek diagnosztizálásában. Ezek a tesztek lehetővé teszik, hogy a fertőzés közvetlenül a fertőzés után kimutatható legyen, még mielőtt a betegség tünetei megjelennének. Ennek köszönhetően a diagnózis korai felállítására van lehetőség, ami lehetővé teszi a kezelés azonnali elkezdését.

Az időben végrehajtott PCR vizsgálatok különösen fontosak, mivel segítenek megakadályozni a fertőzés további terjedését, illetve az esetleges súlyos szövődmények kialakulását. A korai diagnózis lehetőséget ad a kezelés személyre szabására és a megfelelő terápia megkezdésére, mielőtt a betegség súlyosabbá válna.

• Atopobium vaginae – Gardnerella vaginalis duo PCR
• Borrelia burgdorferi PCR
• Chlamydia trachomatis (PCR)
• Neisseria Gonorrhoeae (PCR)
• Orális STD (Mycoplasma gen., Chlamydia tra., Neisseria) PCR
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD 3) vizsgálata vizeletből (C.trachomatis, N.gonorrhoeae, T.vaginalis)
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD 5) vizsgálata vizeletből (C.trachomatis, N.gonorrhoeae, T.vaginalis, U.urealiticum, M.genitalium)
• Szexuális úton terjedő betegségek (STD) genitális kórokozóinak PCR vizsgálatai nőknek, férfiaknak (Trichomonas vaginalis, Ureaplasma urealiticum, Ureaplasma parvum, Mycoplasma hominis és Mycoplasma genitalium, Neisseria Gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Herpes simplex I-II, Treponema pallidum)

HEMATOLÓGIAI ÉS VÉRALVADÁSI VIZSGÁLATOK

A hematológia foglalkozik a vérképző- és nyirokszervek betegségeivel, míg a hemosztazeológia kifejezetten a véralvadás rendellenességeinek kutatásával foglalkozik. A leggyakrabban végzett hematológiai laborvizsgálatok közé tartozik a fehérvérsejtek, vörösvértestek és vérlemezkék mennyiségének és minőségének elemzése.

A véralvadási laborvizsgálatok általában a véralvadás aktivitását és az azt szabályozó enzimrendszerek teljesítményét vizsgálják. Fokozott véralvadást okozó betegségek azonosításához a D-dimer tesztet is alkalmazzák, és gyakran szükség van további laboratóriumi vizsgálatokra és képalkotó eljárásokra is a pontos diagnózis felállításához.

HORMON VIZSGÁLATOK

A szervezet belső elválasztású mirigyei, mint az agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, petefészek és here, hormonokat termelnek, amelyek kulcsszerepet játszanak az adott terület működésének szabályozásában. Ezek a hormonok a szénhidrát anyagcserét és a szaporodást is befolyásolják.

Például az inzulin felelős a szénhidrát anyagcseréért, a pajzsmirigy hormonok (TSH, FT3, FT4, anti-TPO, anti-TG, Thyreoglobulin) irányítják az anyagcsere folyamatokat, és szabályozzák testünk hőmérsékletét, oxigén fogyasztását, a szív, az idegrendszer és a gyomor- és bélrendszer működését.

A női (ösztrogén, progeszteron, LH, FSH, prolaktin) és férfi nemi hormonok (tesztoszteron, FSH, LH, SGBH) felelősek a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és a termékenységért.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes hormonok szintje a szervezetben természetes ingadozást mutathat. A hormonzavarok diagnosztizálásával és kezelésével a belgyógyászok, endokrinológusok és nőgyógyászok szakterületek szakorvosai foglalkoznak.

• 17OH-Progeszteron
• ACTH
• ADH (CT-pro)
• Adiponectin
• Aldoszteron meghatározása szérumban
• AMH
• Androstendion
• anti-thyreoglobulin antitest (anti-TG)
• anti-thyreoidea peroxidá antitest (anti-TPO)
• Béta-cross laps
• Béta-HCG
• C peptid
• Cortisol
• DHEA-szulfát (DHEA-S) meghatározása
• Dihydrotesztoszteron
• Eritropoetin
• FSH
• FT3
• FT4
• Gasztrin
• h-GH (növekedési hormon)
• HOMA index
• IGF-1
• Inhibin B

IMMUNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK

Az immunológiai laborvizsgálatok a szervezet védelmi rendszerének működését elemzik. Az immunrendszer alapvetően megkülönbözteti a saját és idegen molekulákat (antigéneket) a szervezetben, és ezen keresztül védi a testet a kórokozók, például vírusok és baktériumok ellen. Az immunrendszer először felismeri ezeket az antigéneket, majd ellenanyagokat termel. A laboratóriumi vizsgálatok során az ellenanyagok szintjét mérhetjük. Az immunológiai vizsgálatok segítenek azonosítani a visszatérő fertőzések okait, valamint segítségükkel diagnosztizálhatók az immunhiányos betegségek és az autoimmun betegségek is.

Az autoimmun betegségek során a szervezet immunrendszere ellenanyagokat, úgynevezett autoantitesteket termel saját sejtjei, szövetei és szervei ellen. Az autoimmun betegségek diagnózisát laboratóriumi vizsgálatok segítik, melyek során az autoantitestek jelenlétét kimutatják, és speciális immunológiai laboratóriumi tesztekkel is segítik a diagnózis felállítását.

• 1-es típusú cukorbetegséghez kapcsolódó autoantitestek vizsgálata: ICA, GAD, IA2, ZnT8A, IAA
• Acethylcholin receptor elleni antitest
• ANCA
• ANA (anti nukleáris antitest) Hep-2
• ANA (anti nukleáris antitest) ANA ELISA
• ANCA (MPO és PR-3)
• ANCA profil (MPO, PR3, katepszin, elasztáz, laktoferrin, BPI antitestek)
• Annexin V IgG autoantitest
• Annexin V IgM autoantitest
• Anti-C1q antitest
• anti-DNA, DNS ellenes antitest
• Anti foszfolipidantitestek (kardiolipin IgG/IgM, B2GPI IgG/IgM))
• Antinukleáris antitest profil IgG (immunoblot)
• Aquaporin-4 elleni antitest
• ASCA IgA/IgG (Gyulladásos bélbetegségek laboratóriumi vizsgálata )
• Autoimmun bőrbetegség autoantitestjei (bőr bazalmembran, IC)
• Autoimmun májprofil (AMA2, LKM1, SLA, LC)
• Béta-2-mikroglobulin
• C3 Komplement 3 faktor
• C4 Komplement 4 faktor
• CCP antitest
• Celluláris immunstátusz

INFEKCIÓS SZEROLÓGIAI VIZSGÁLATOK

Az ellenanyagok keresése különböző kórokozók ellen lehetővé teszi az akut és krónikus fertőzések okainak azonosítását. Ezek a vizsgálatok segítenek megállapítani a fertőzésre való fogékonyságot, a fertőzés lefolyását, valamint az immunrendszer védettségét. Különösen fontosak a terhesség előtti és alatti szerostatus vizsgálatok (pl. TORCH: Toxoplazma, Rubeola, Cytomegalovirus, Herpes simplex és Varicella), melyek különböző kórokozók elleni ellenanyagok jelenlétét vizsgálják.

• anti – HBc
• anti – HBs
• Aspergillus IgG/IgA/IgM
• Borrelia antitestek (IgG, IgM) Western blot
• Borrelia antitestek meghatározása
• Chlamydia pneumoniae antitestek (IgG, IgM, IgA)
• Chlamydia trachomatis antitetstek (IgG, IgM, IgA)
• Cytomegalia vírus szerológia
• Cytomegalovírus (CMV) antitestek (IgG, IgM)
• Epstein-Barr vírus antitestek
• Giardia (Cryptosporidium) antigén székletből
• HBsAG

• HCV – PCR kvalitatív
• Helicobacter pylori antitest vérből
• Helicobakter pylori kilégzési teszt
• Hepatitis A IgM, friss fertőzés gyanúja
• Hepatitis A vírus (HAV) antitestek
• Hepatitis C vírus (HCV) antitest
• Hepatitis E vírus (HEV) – IgG és IgM ellenanyag vizsgálata
• Herpes simplex I/II szerológia
• Herpes simplex vírus 1 és 2
• HIV
• Kanyaró (morbilli) IgG védettség
• Legionella: Legionella antigén kimutatás vizeletből, Legionella IgG, Legionella IgM
• MRSA vizsgálat torokból és orrból

KLINIKAI KÉMIAI VIZSGÁLATOK

A klinikai kémiai vizsgálatok számos területet tartalmaznak. Az enzimvizsgálatok a vérből történnek, és segítenek azonosítani szöveti és sejtsérüléseket, valamint meghatározni, melyik szerv sérült vagy károsodott (például a máj vizsgálatához az AST, kolineszteráz és LDH enzimek tartoznak).

A szívbetegségek laborvizsgálatakor főként a CK, CK-MB és LDH eltéréseit figyelik, míg cukorbetegség esetén a leggyakrabban végzett vizsgálatok közé tartozik a vércukor (glükóz) és HbA1c mérése.

A kiválasztó szervrendszer, például a vese és húgyutak vizsgálata során a karbamid és kreatinin szinteket vizsgálják, míg az emésztőrendszer esetében laborvizsgálatok közé tartozik a nyál, gyomornedv, pepszin, gasztrin, Helicobacter baktérium jelenlétének és a hasnyálmirigy enzimeinek mérése, valamint az emésztőrendszer felszívódásának és a székletvizsgálatoknak a monitorozása.

A zsíranyagcsere szempontjából a májban történő zsírok és zsírszerű anyagok felépítése és lebontása különösen fontos. Ennek ellenőrzése során rendszeresen ellenőrzik a koleszterin, triglicerid, LDL és HDL szinteket. A magas koleszterin- és trigliceridszint (hiperkoleszterinémia és hipertrigliceridémia) növeli az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A csontritkulás és egyéb csontbetegségek diagnosztizálásához a kalcium, foszfát és D-vitamin szinteket ellenőrzik

• 24 órás rézürítés
• A vitamin
• Albumin meghatározása szerumban
• Alfa-1-antitripszin
• Alfa-amiláz
• ALP (alkalikus foszfatáz)
• Aktív B-12-vitamin (holotranszkobalamin)
• Anti-Streptolizin titer (AST)
• Apolipoprotein A1
• Apolipoprotein A2
• Apolipoprotein B
• Ásványi anyag profil (cink, króm, kadmium, magnézium)
• B12 vitamin
• Béta-cross laps
• Bilirubin direkt
• Bilirubin össz
• Ca (kalcium)
• Cink
• Cisztatin C
• CK (kreatin-kináz)
• CK-MB meghatározása
• Coeruloplasmin
• CRP (C-reakítv protein)
• Ferritin
• Folsav
• Foszfor
• Fruktózamin
• Gamma GT (GGT)
• GOT
• GPT
• HBA1C
• HDL-koleszterin
• hs cTroponin
• Húgysav
• Inzulin
• Kálium
• Karbamid

MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK

Az orvosi mikrobiológia a fertőző betegségek okozóit, valamint az emberi test természetes flórájában megtalálható mikroorganizmusokat és a gazda-fertőzés kölcsönhatásokat vizsgálja, beleértve a fertőzések módját, lefolyását, és az ellenük való védekezés és megelőzés lehetőségeit.

A mikrobiológiai vizsgálatok olyan mintákból származnak, amelyeket különböző testrészekből vesznek, beleértve a bőrt, felső légutakat, hüvelyt, vastagbél tartalmát, melyek saját normál flórát is tartalmaznak. Emellett vérből, gerincvelői folyadékból (liquor) és punktátumokból is vizsgálatokat végeznek, melyek általában steril közegből származnak.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok eredményei önmagukban nem állítanak fel diagnózist, hanem azt a vizsgálatot elrendelő orvos a további vizsgálatok eredményeinek ismeretében teszi meg.

TUMORMARKEREK

A tumormarkerek olyan anyagok, amelyeket a daganatsejtek termelnek. Laboratóriumi vizsgálatok során ezeket az anyagokat a test különböző váladékaiból, például vérből, vizeletből, liquorból és székletből lehet kimutatni. A tumormarker-vizsgálatok hasznosak lehetnek olyan tünetek vagy panaszok esetén, amelyek felvetik a daganat lehetőségét. Ha a vizsgálatot a daganatkezelés előtt végzik el, akkor a marker értékének nyomon követése segíthet azonosítani a terápia hatékonyságát és a daganat kiújulását.

Fontos megjegyezni, hogy a negatív eredmény (a tumormarker koncentrációja normál tartományban van) nem jelenti feltétlenül a daganat hiányát, és a pozitív eredmény sem feltétlenül utal daganatos betegségre. Pozitív eredmény esetén további vizsgálatok szükségesek annak megállapításához, hogy valóban daganatos elváltozás van-e jelen. Például a vastagbélrák szűrése vérből és székletmintából is laboratóriumi vizsgálattal lehetséges.

Fontos kiemelni, hogy a végzett vizsgálatok nem képesek önállóan diagnózist felállítani; az eredmények értékelése és a diagnózis felállítása a kezelőorvos feladata.

VIZELETVIZSGÁLATOK

A vizeletvizsgálat hasznos lehet a vesebetegségek és különböző belgyógyászati problémák azonosításában.

A vizeletminták elemzése során lehetőség van húgyúti fertőzések, cukorbetegség vagy szervezetbeli gyulladás jeleinek kimutatására.

Az egészséges vizelet steril, mentes kórokozóktól, így a mintavétel módjára különös gondot kell fordítani. A vizsgálathoz tiszta, lezárt edényre van szükség, amibe a mintát gyűjteni kell a vizsgálat előtt.

Ajánlott az altesti rész alapos tisztálkodása a mintavétel előtt annak érdekében, hogy a vizeletmintába ne kerüljenek kórokozók.

A vizeletvizsgálathoz a legjobb a reggeli, középsugaras vizelet, ami azt jelenti, hogy először ki kell vizelni az első adagot, majd megszakítás nélkül 0,5-1 dl vizeletet kell gyűjteni az előkészített gyűjtőedénybe. Fontos, hogy a minta begyűjtésekor az edény szélét ne érintse semmi, hogy a minta steril maradjon.

A vizsgálathoz a mintát a leghamarabb az utolsó vizeletürítés után, de legfeljebb 2 órával a vizsgálat előtt kell venni.

SZÉKLETVIZSGÁLATOK

A széklet színéből és állagából már első pillantásra is sok információt kaphatunk az egészségi állapotunkról. Ha az emésztés megváltozott (például krónikus hasmenés vagy hirtelen fogyás jelentkezik), laboratóriumi székletvizsgálatra van szükség.

A széklet-tenyésztés eredményei alapján meg lehet állapítani, hogy a szervezet rendelkezik-e normál bélflórával, és ugyanakkor felhívja a figyelmet a lehetséges kórokozók, baktériumok, vírusok, paraziták és gombák jelenlétére is.

• Széklettenyésztés
• Széklet calprotectin
• Széklet hasnyálmirigy (pancreas) specifikus enzim (elasztáz)
• Széklet M2-PK (enzimes béldaganatszűrés)
• Clostridium difficile antigén és toxin kimutatás székletmintából

VITAMINOK, ÁSVÁNYI ANYAGOK, NYOMELEMEK VIZSGÁLATA

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez, ugyanakkor nem mindig képes előállítani őket, ezért táplálkozás útján jutnak a szervezetbe.

A vitaminok felszívódása és hasznosulása az ásványi anyagoktól is függ, melyekből a szervezet eltérő mennyiségeket igényel. Míg a vitaminokat tudjuk saját magunk is előállítani, az ásványi anyagokat mindig kívülről kell pótolni.

A nyomelemek olyan ásványi anyagok, amelyek csak kis mennyiségben találhatók meg a szervezetben, de létfontosságúak az anyagcsere folyamatok szempontjából.

A változatos táplálkozás általában elegendő az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok beviteléhez. Azonban bizonyos helyzetekben vagy fokozott terhelés esetén további pótlásra lehet szükség. Az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok hiánya néha az egészségügyi állapot romlását is jelezheti, még megfelelő táplálkozás mellett is.