Alacsony vérnyomás – Mikor normális, mikor jelez betegséget?

Az alacsony vérnyomás sokak számára ismerős jelenség. Vannak, akik egész életükben alacsonyabb vérnyomásértékekkel élnek, mégsem tapasztalnak semmilyen panaszt, míg mások már kisebb vérnyomáscsökkenés esetén is szédülést, gyengeséget vagy akár ájulást élhetnek át. Éppen ezért fontos tudni, hogy önmagában az alacsony vérnyomás nem feltétlenül jelent betegséget. Sokkal fontosabb azt vizsgálni, hogy milyen tünetek társulnak hozzá, illetve mi állhat a háttérben.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy mi számít alacsony vérnyomásnak, hogyan működik a vérnyomás szabályozása, milyen értékek tekinthetők normálisnak, mikor érdemes orvoshoz fordulni, és milyen gyakori tévhitek övezik ezt az állapotot.

Mi a vérnyomás, és miért olyan fontos?

A vérnyomás azt az erőt jelenti, amellyel a szív által pumpált vér nyomást gyakorol az artériák falára. Ennek a nyomásnak köszönhetően jut el az oxigénben és tápanyagokban gazdag vér az agyhoz, a szívhez, a vesékhez és a szervezet minden más szervéhez.

A vérnyomás mérésénél két számot látunk:

• Szisztolés (felső) érték: azt mutatja meg, mekkora a nyomás akkor, amikor a szív összehúzódik és vért pumpál az erekbe.
• Diasztolés (alsó) érték: azt jelzi, mekkora a nyomás akkor, amikor a szív két összehúzódás között elernyed.

Egy 120/80 Hgmm-es vérnyomásérték például azt jelenti, hogy a szisztolés nyomás 120, a diasztolés pedig 80 higanymilliméter.

A vérnyomás nem állandó. Folyamatosan változik attól függően, hogy éppen alszunk, dolgozunk, sportolunk, stresszes helyzetben vagyunk, illetve attól is, hogy mennyi folyadékot fogyasztottunk.

Mit jelent az alacsony vérnyomás?

Általánosságban 90/60 Hgmm alatti vérnyomást nevezünk alacsony vérnyomásnak vagy hipotóniának.

Ez azonban csak egy irányszám. Az emberek között jelentős egyéni különbségek lehetnek. Van, akinek a 95/60-as vérnyomás teljesen természetes, és kiváló közérzet mellett él vele, míg mások ugyanilyen érték mellett már rosszul érzik magukat.

Az orvosok ezért nem kizárólag a számokat nézik, hanem azt is, hogy jelentkeznek-e tünetek.

Mennyi számít normális vérnyomásnak?

A legtöbb egészséges felnőttnél az optimális vérnyomás körülbelül 120/80 Hgmm.

Általánosságban:

• 120/80 Hgmm körüli érték optimálisnak számít.
• 90/60 és 120/80 Hgmm között normális vérnyomásról beszélhetünk.
• 90/60 Hgmm alatt alacsony vérnyomás áll fenn.
• 140/90 Hgmm felett magas vérnyomásról beszélünk.

Ezek azonban tájékoztató értékek. Az életkor, az általános egészségi állapot és az egyéni adottságok is befolyásolják, hogy kinél mi tekinthető normálisnak.

Hogyan szabályozza a szervezet a vérnyomást?

A vérnyomás fenntartása rendkívül összetett folyamat. A szervezet folyamatosan figyeli, hogy elegendő vér jusson az agyba és a létfontosságú szervekhez.

Ebben több rendszer is részt vesz:

• a szív pumpafunkciója,
• az erek rugalmassága,
• az idegrendszer,
• a vesék,
• különböző hormonok, például az adrenalin és az aldoszteron.

Ha felállunk egy székből, a gravitáció miatt a vér egy része a lábakba áramlik. Az egészséges szervezet erre néhány másodpercen belül úgy reagál, hogy kissé gyorsabb lesz a pulzus, összehúzódnak az erek, és a vérnyomás stabilizálódik.

Ha ez a szabályozás lassabb vagy nem megfelelő, rövid időre csökkenhet az agy vérellátása, ami szédülést vagy akár ájulást is okozhat.

Az alacsony vérnyomás mindig betegség?

Nem.

Ez az egyik legelterjedtebb tévhit.

Sokan egész életükben alacsony vérnyomással élnek, mégis teljesen egészségesek. Különösen gyakori ez:

• fiatal nőknél Arról, hogy nőknél miért gyakoribb az alacsony vérnyomás, külön cikkben írunk,
• vékony testalkatú embereknél,
• rendszeresen sportolóknál,
• állóképességi sportot végzőknél.

Esetükben az alacsony vérnyomás gyakran a szervezet természetes sajátossága, amely nem igényel kezelést.

Mikor okozhat panaszokat az alacsony vérnyomás?

A problémát nem maga a számérték jelenti, hanem az, amikor a szervek – különösen az agy – átmenetileg nem jutnak elegendő vérhez.

Ilyenkor jelentkezhet:

• szédülés,
• gyengeség,
• bizonytalanságérzés,
• koncentrációs nehézség,
• homályos látás,
• fülzúgás,
• hideg verejtékezés,
• hányinger,
• ájulás vagy ájulásközeli állapot.

A tünetek gyakran néhány perc alatt elmúlnak, de ismétlődő előfordulásuk kivizsgálást igényel.

Milyen helyzetekben csökkenhet a vérnyomás?

Az alacsony vérnyomás hátterében nem mindig áll betegség.

Számos hétköznapi helyzet is okozhat átmeneti vérnyomáscsökkenést.

Kevés folyadékfogyasztás

Ha a szervezet folyadékot veszít, például nyári melegben, intenzív izzadás vagy hasmenés miatt, csökken a keringő vér mennyisége, ami vérnyomásesést eredményezhet.

Kánikula

Melegben az erek kitágulnak, hogy segítsék a hőleadást. Emiatt a vérnyomás természetes módon is alacsonyabb lehet.

Hirtelen felállás

Sokan tapasztalják, hogy fekvő vagy ülő helyzetből gyors felállás után megszédülnek. Ezt ortosztatikus hipotóniának nevezik, amely különösen idősebb korban gyakoribb.

Hosszabb ideig tartó állás

A tartós egyhelyben állás miatt a vér könnyebben pang a lábakban, ami szintén vérnyomáscsökkenéshez vezethet.

Étkezés után

Nagyobb étkezések után a vérkeringés egy része az emésztőrendszer felé irányul, emiatt egyes embereknél átmenetileg csökkenhet a vérnyomás.

Milyen betegségek állhatnak az alacsony vérnyomás hátterében?

Ritkább esetben az alacsony vérnyomás valamilyen betegség tünete lehet.

Ilyenek lehetnek:

• szívritmuszavarok,
• szívelégtelenség,
• szívbillentyű-betegségek,
• pajzsmirigy-alulműködés,
• mellékvese-elégtelenség,
• súlyos fertőzések,
• jelentős vérvesztés,
• vérszegénység,
• egyes idegrendszeri betegségek.

Ezért fontos, hogy a tartós vagy hirtelen kialakuló panaszokat ne hagyjuk figyelmen kívül.

Gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként csökkenthetik a vérnyomást.

Ilyenek például:

• vérnyomáscsökkentők,
• vízhajtók,
• egyes antidepresszánsok,
• Parkinson-kór kezelésére alkalmazott készítmények,
• bizonyos nyugtatók.

Ha valakinél új gyógyszer szedése után jelentkezik szédülés vagy gyengeség, érdemes kezelőorvosával konzultálnia.

Hogyan kell helyesen vérnyomást mérni?

A pontos mérés alapvető fontosságú.

A helyes méréshez:

• legalább 5 percet pihenjünk,
• ülő helyzetben mérjünk,
• a hát legyen megtámasztva,
• a lábak ne legyenek keresztben,
• a kar szívmagasságban helyezkedjen el,
• mérés közben ne beszéljünk,
• előtte legalább 30 percig ne dohányozzunk és ne fogyasszunk koffeint.

Ha otthon mérjük a vérnyomást, érdemes egymás után két mérést végezni, és azok átlagát figyelembe venni.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Mindenképpen ajánlott orvosi kivizsgálás, ha:

• ismétlődően jelentkezik szédülés,
• gyakori az ájulás,
• mellkasi fájdalom jelentkezik,
• nehézlégzés alakul ki,
• nagyon alacsony vérnyomás mérhető,
• a panaszok hirtelen kezdődnek,
• sérülés történt ájulás következtében.

Az orvos szükség esetén laborvizsgálatot, EKG-t, szívultrahangot vagy 24 órás vérnyomás-monitorozást is javasolhat.

Gyakori tévhitek az alacsony vérnyomásról

„Az alacsony vérnyomás mindig egészséges.”

Nem feltétlenül. Tünetmentesen valóban lehet teljesen ártalmatlan, de panaszok esetén kivizsgálásra van szükség.

„Csak időseknél fordul elő.”

Valójában fiataloknál, különösen nőknél sokkal gyakoribb.

„Ha egyszer alacsony volt a vérnyomásom, akkor beteg vagyok.”

A vérnyomás természetes módon egész nap változik. Egyetlen mérésből nem lehet következtetést levonni.

„A kávé mindenkinél megoldja a problémát.”

A koffein átmenetileg emelheti a vérnyomást, de nem jelent valódi kezelést, és nem mindenkinél fejti ki ugyanazt a hatást.

Mit tehetünk a kellemetlen tünetek csökkentéséért?

Ha az alacsony vérnyomás mögött nem áll komoly betegség, néhány életmódbeli változtatás segíthet a panaszok mérséklésében:

• fogyasszunk elegendő folyadékot,
• ügyeljünk a rendszeres étkezésre,
• mozogjunk rendszeresen,
• kerüljük a hirtelen felállást,
• tartós állás közben mozgassuk a lábizmokat,
• nyári melegben figyeljünk a fokozott folyadékpótlásra.

A megfelelő életmód sok esetben jelentősen javíthatja a közérzetet.

Gyakran ismételt kérdések

Mekkora vérnyomás számít alacsonynak?

Általánosságban a 90/60 Hgmm alatti értéket tekintik alacsony vérnyomásnak, de a tünetek legalább olyan fontosak, mint a mérési eredmény.

Lehet valaki teljesen egészséges alacsony vérnyomással?

Igen. Sokan panaszmentesen élnek tartósan alacsony vérnyomással, különösen fiatalok és rendszeresen sportolók.

Okozhat ájulást az alacsony vérnyomás?

Igen. Ha az agy átmenetileg nem kap elegendő vért, szédülés, bizonytalanságérzés vagy akár ájulás is kialakulhat.

Befolyásolja a meleg idő az alacsony vérnyomást?

Igen. A magas hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, ezért nyáron sokan tapasztalnak alacsonyabb vérnyomást és fokozott rosszullétet.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha az alacsony vérnyomás mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, ismétlődő ájulással vagy hirtelen kialakuló súlyos rosszulléttel jár, mielőbb orvosi ellátás szükséges.

Összegzés

Az alacsony vérnyomás önmagában nem minden esetben jelent betegséget. Sok ember számára természetes állapot, amely nem okoz semmilyen panaszt. Ugyanakkor, ha az alacsony vérnyomás szédüléssel, gyengeséggel, ájulással vagy más kellemetlen tünetekkel társul, fontos a kivizsgálás, hiszen a háttérben egyszerű folyadékhiánytól kezdve hormonális, idegrendszeri vagy szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak.

A helyes vérnyomásmérés, a tünetek tudatos megfigyelése és az egészséges életmód sokat segíthet a panaszok megelőzésében. Ha pedig a rosszullétek ismétlődnek vagy egyre súlyosabbá válnak, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.