Bőrráknak a bőrsejtek abnormális növekedését nevezzük, amely leggyakrabban a napfénynek kitett bőrfelületeken alakul ki. Három fő típusa van: bazálsejtes karcinóma, laphámsejtes karcinóma és melanoma.
1. Bazálsejtes karcinóma
Ez a leggyakoribb bőrrák típus. Általában lassan növekszik és ritkán képez áttéteket. Leggyakrabban az arc, a nyak és a karok bőrfeületén jelenik meg.
Tünetei:
- Gyöngyházfényű csomó, amely lehet vöröses és középen kifekélyesedhet.
- Seb, amely nem gyógyul be, vagy újra és újra kifakad és vérzik.
- Lapos, pikkelyes foltok, amelyek viszkethetnek vagy érzékenyek lehetnek.
2. Laphámsejtes karcinóma
Ez leginkább az arc, fülek, ajkak és kezek bőrfelületén alakul ki és gyakrabban képez áttétet, mint a bazálsejtes karcinóma.
Tünetei:
- Kemény, vörös csomó.
- Lapos elváltozás, pikkelyes felszínnel, amely vérzik vagy varosodik.
- Nyílt seb, amely nem gyógyul be.
3. Melanoma
A legveszélyesebb bőrrák típus, amely gyorsan képez áttéteket. Bárhol megjelenhet a testen, de gyakran a napfénynek kitett területeken alakul ki.
Tünetei:
- Aszimmetrikus elváltozás, szabálytalan szegélyekkel.
- Többféle szín (barna, fekete, piros, kék vagy fehér).
- Nagyobb átmérő, mint 6 mm.
- Változó méret, alak vagy szín.
Fő kockázati tényezők
- Napfény és UV-sugárzás: A legfőbb kockázati tényező a napfénynek való tartós kitettség és a szolárium használata.
- Világos bőr: A világos bőrű embereknél, akik könnyen leégnek, nagyobb a kockázat.
- Életkor: Az idősebb felnőttek körében gyakoribb, de egyre több fiatal is érintett.
- Családi anamnézis: Ha a családban már előfordult bőrrák, nagyobb eséllyel alakul ki.
- Kémiai expozíció: Bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezés (pl. arzén) növelheti a kockázatot.
- Immunrendszer gyengülése: Az immunrendszert gyengítő betegségek vagy gyógyszerek szintén növelik a kockázatot.
Vannak tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, a napvédelemről viszont magunk is tudunk gondoskodni. Használjunk magas faktorszámú fényvédőt, viseljünk védőruházatot és kalapot, és kerüljük a napozást az UV-sugárzás legintenzívebb időszakaiban (10:00-16:00 között).
Hogyan vizsgáljuk át az anyajegyeinket?
Az anyajegyek önvizsgálata különösen a melanoma korai felismerésében kulcsfontosságú. Érdemes havonta átnézni magunkat, különösen a test azon részein, amelyek gyakran vannak kitéve napfénynek. Az alábbi útmutató segít abban, hogyan végezzük el hatékonyan az anyajegyeink rendszeres ellenőrzését:
Mire van szükség?
- Egy jól megvilágított helyiségre.
- Egy nagyobb tükörre az általános ellenőrzéshez és kézi tükröt a nehezen látható területek megvizsgálásához.
Az ABCDE-szabály alkalmazása
Az önvizsgálatot az ABCDE-szabály mentén végezzük el. Ez a betűszó az angol megfelelőkből áll össze és arra ad támpontot, hogy mikre kell odafigyelnünk az anyajegy megvizsgálásakor.
- A (Aszimmetria): Az anyajegy egyik fele nem hasonlít a másikra. A jóindulatú anyajegyek általában szimmetrikusak.
- B (Border=Szegély): Az anyajegy szélei egyenetlenek, cakkozottak vagy elmosódottak. A szabálytalan szegélyek aggodalomra adhatnak okot.
- C (Color=Szín): Az anyajegy több színből áll, vagy színe megváltozott. A különböző színárnyalatok, mint a barna, fekete, piros, fehér vagy kék, figyelmeztető jelek lehetnek.
- D (Diameter=Átmérő): Az anyajegy átmérője nagyobb, mint 6 mm. Bár a kisebb átmérőjű anyajegyek is lehetnek veszélyesek, a nagyobbak esetében nagyobb a kockázat.
- E (Evolution=Fejlődés): Az anyajegy megváltozik méretében, alakjában vagy színében. A gyorsan zajló változások különösen aggasztóak lehetnek.
Az önvizsgálat menete
Célszerű fentről lefelé, vagy lentről felfelé haladni az önvizsgálattal.
- Kezdje a feje tetejével, ellenőrizze a haja alatt, majd haladjon lefelé az arcra, fülekre, nyakra.
- Ellenőrizze a karjait, beleértve a könyököt, alkart, csuklót és a kézfejet. Ne felejtse el megnézni az ujjak közét is.
- Vizsgálja meg a mellkasát, hasát és az oldalát. Nőknek különösen fontos az emlők alatti terület ellenőrzése.
- Használjon kézi tükröt a hát, a váll és a fenék vizsgálatához, vagy kérjen segítséget egy másik személytől.
- Ellenőrizze a lábait elölről és hátulról, a térdeket, bokát és lábfejet, beleértve a talpakat és a lábujjak közét is.
Készítsen fényképeket az anyajegyeiről, hogy összehasonlíthassa őket a későbbi ellenőrzéseknél. Jegyezze fel a gyanús elváltozásokat, és kövesse nyomon a változásokat. Használhat naplót vagy digitális alkalmazásokat is.
Bőrgyógyászati vizsgálat menete
A bőrgyógyász kérdéseket tesz fel a családi kórtörténetről, korábbi bőrrákos esetekről, a bőrt érintő szokásokról (pl. napozás, szolárium használat), az anyajegyek változásairól, és rákérdez a tünetekre pl. viszketés, vérzés vagy fájdalom az anyajegyek környékén.
Ezt követően fizikai vizsgálatra kerül sor: A szakorvos teljes bőrvizsgálatot végez, beleértve a fejbőrt, a körmöket, a talpakat és a test minden részét, ahol anyajegyek előfordulhatnak. A bőrgyógyász speciális nagyítólencsét (dermatoszkópot) használ, hogy alaposabban megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét és a bőrfelszín alatti elváltozásokat.
A bőrgyógyász fényképeket készíthet az anyajegyekről a későbbi összehasonlíthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében.
Ha a bőrgyógyász gyanús anyajegyet talál, biopsziát javasolhat. Ez az anyajegy vagy egy részének eltávolítását és laboratóriumi vizsgálatát jelenti. A biopszia eredménye alapján a szakorvos diagnózist állít fel. Ha az anyajegy rosszindulatú, további kezelésre lehet szükség, amely magában foglalhatja a sebészi eltávolítást, sugárterápiát vagy más onkológiai kezeléseket.
A kezelést követően, a továbbiakban javasolt az utánkövetés: vagyis a rendszeres kontrollvizsgálat, különösen, ha nagy a bőrrák kockázata.
A bőrrák korai felismerése és kezelése jelentősen növeli a gyógyulás esélyét, ezért fontos a rendszeres önvizsgálat és a szakember általi ellenőrzés!