Gyanús anyajegyek: Ismerjük fel időben a bőrrákot!

Bőrráknak a bőrsejtek abnormális növekedését nevezzük, amely leggyakrabban a napfénynek kitett bőrfelületeken alakul ki. Három fő típusa van: bazálsejtes karcinóma, laphámsejtes karcinóma és melanoma.

1. Bazálsejtes karcinóma

Ez a leggyakoribb bőrrák típus. Általában lassan növekszik és ritkán képez áttéteket. Leggyakrabban az arc, a nyak és a karok bőrfeületén jelenik meg.

Tünetei:

• Gyöngyházfényű csomó, amely lehet vöröses és középen kifekélyesedhet.
• Seb, amely nem gyógyul be, vagy újra és újra kifakad és vérzik.
• Lapos, pikkelyes foltok, amelyek viszkethetnek vagy érzékenyek lehetnek.

2. Laphámsejtes karcinóma

Ez leginkább az arc, fülek, ajkak és kezek bőrfelületén alakul ki és gyakrabban képez áttétet, mint a bazálsejtes karcinóma.

Tünetei:

• Kemény, vörös csomó.
• Lapos elváltozás, pikkelyes felszínnel, amely vérzik vagy varosodik.
• Nyílt seb, amely nem gyógyul be.

3. Melanoma

A legveszélyesebb bőrrák típus, amely gyorsan képez áttéteket. Bárhol megjelenhet a testen, de gyakran a napfénynek kitett területeken alakul ki.

Tünetei:

• Aszimmetrikus elváltozás, szabálytalan szegélyekkel.
• Többféle szín (barna, fekete, piros, kék vagy fehér).
• Nagyobb átmérő, mint 6 mm.
• Változó méret, alak vagy szín.

Fő kockázati tényezők

• Napfény és UV-sugárzás: A legfőbb kockázati tényező a napfénynek való tartós kitettség és a szolárium használata.
• Világos bőr: A világos bőrű embereknél, akik könnyen leégnek, nagyobb a kockázat.
• Életkor: Az idősebb felnőttek körében gyakoribb, de egyre több fiatal is érintett.
• Családi anamnézis: Ha a családban már előfordult bőrrák, nagyobb eséllyel alakul ki.
• Kémiai expozíció: Bizonyos vegyi anyagokkal való érintkezés (pl. arzén) növelheti a kockázatot.
• Immunrendszer gyengülése: Az immunrendszert gyengítő betegségek vagy gyógyszerek szintén növelik a kockázatot.

Vannak tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, a napvédelemről viszont magunk is tudunk gondoskodni. Használjunk magas faktorszámú fényvédőt, viseljünk védőruházatot és kalapot, és kerüljük a napozást az UV-sugárzás legintenzívebb időszakaiban (10:00-16:00 között).

Hogyan vizsgáljuk át az anyajegyeinket?

Az anyajegyek önvizsgálata különösen a melanoma korai felismerésében kulcsfontosságú. Érdemes havonta átnézni magunkat, különösen a test azon részein, amelyek gyakran vannak kitéve napfénynek. Az alábbi útmutató segít abban, hogyan végezzük el hatékonyan az anyajegyeink rendszeres ellenőrzését:

Mire van szükség?

1. Egy jól megvilágított helyiségre.
2. Egy nagyobb tükörre az általános ellenőrzéshez és kézi tükröt a nehezen látható területek megvizsgálásához.

Az ABCDE-szabály alkalmazása

Az önvizsgálatot az ABCDE-szabály mentén végezzük el. Ez a betűszó az angol megfelelőkből áll össze és arra ad támpontot, hogy mikre kell odafigyelnünk az anyajegy megvizsgálásakor.

1. A (Aszimmetria): Az anyajegy egyik fele nem hasonlít a másikra. A jóindulatú anyajegyek általában szimmetrikusak.
2. B (Border=Szegély): Az anyajegy szélei egyenetlenek, cakkozottak vagy elmosódottak. A szabálytalan szegélyek aggodalomra adhatnak okot.
3. C (Color=Szín): Az anyajegy több színből áll, vagy színe megváltozott. A különböző színárnyalatok, mint a barna, fekete, piros, fehér vagy kék, figyelmeztető jelek lehetnek.
4. D (Diameter=Átmérő): Az anyajegy átmérője nagyobb, mint 6 mm. Bár a kisebb átmérőjű anyajegyek is lehetnek veszélyesek, a nagyobbak esetében nagyobb a kockázat.
5. E (Evolution=Fejlődés): Az anyajegy megváltozik méretében, alakjában vagy színében. A gyorsan zajló változások különösen aggasztóak lehetnek.

Az önvizsgálat menete

Célszerű fentről lefelé, vagy lentről felfelé haladni az önvizsgálattal.

• Kezdje a feje tetejével, ellenőrizze a haja alatt, majd haladjon lefelé az arcra, fülekre, nyakra.
• Ellenőrizze a karjait, beleértve a könyököt, alkart, csuklót és a kézfejet. Ne felejtse el megnézni az ujjak közét is.
• Vizsgálja meg a mellkasát, hasát és az oldalát. Nőknek különösen fontos az emlők alatti terület ellenőrzése.
• Használjon kézi tükröt a hát, a váll és a fenék vizsgálatához, vagy kérjen segítséget egy másik személytől.
• Ellenőrizze a lábait elölről és hátulról, a térdeket, bokát és lábfejet, beleértve a talpakat és a lábujjak közét is.

Készítsen fényképeket az anyajegyeiről, hogy összehasonlíthassa őket a későbbi ellenőrzéseknél. Jegyezze fel a gyanús elváltozásokat, és kövesse nyomon a változásokat. Használhat naplót vagy digitális alkalmazásokat is.

Bőrgyógyászati vizsgálat menete

A bőrgyógyász kérdéseket tesz fel a családi kórtörténetről, korábbi bőrrákos esetekről, a bőrt érintő szokásokról (pl. napozás, szolárium használat), az anyajegyek változásairól, és rákérdez a tünetekre pl. viszketés, vérzés vagy fájdalom az anyajegyek környékén.

Ezt követően fizikai vizsgálatra kerül sor: A szakorvos teljes bőrvizsgálatot végez, beleértve a fejbőrt, a körmöket, a talpakat és a test minden részét, ahol anyajegyek előfordulhatnak. A bőrgyógyász speciális nagyítólencsét (dermatoszkópot) használ, hogy alaposabban megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét és a bőrfelszín alatti elváltozásokat.

A bőrgyógyász fényképeket készíthet az anyajegyekről a későbbi összehasonlíthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében.

Ha a bőrgyógyász gyanús anyajegyet talál, biopsziát javasolhat. Ez az anyajegy vagy egy részének eltávolítását és laboratóriumi vizsgálatát jelenti. A biopszia eredménye alapján a szakorvos diagnózist állít fel. Ha az anyajegy rosszindulatú, további kezelésre lehet szükség, amely magában foglalhatja a sebészi eltávolítást, sugárterápiát vagy más onkológiai kezeléseket.

A kezelést követően, a továbbiakban javasolt az utánkövetés: vagyis a rendszeres kontrollvizsgálat, különösen, ha nagy a bőrrák kockázata.

A bőrrák korai felismerése és kezelése jelentősen növeli a gyógyulás esélyét, ezért fontos a rendszeres önvizsgálat és a szakember általi ellenőrzés!