Mit kell tudni az anyajegyekről?

Az anyajegy (orvosi nevén naevus vagy nevus) a bőrön található, különböző színű és alakú pigmentált elváltozás. Ezek a bőrelváltozások a melanociták (pigmentsejtek) felhalmozódása miatt jönnek létre, és általában barnák vagy fekete színűek, de lehetnek vörösek vagy kékesek is. Ezek lehetnek velünkszületettek vagy az életünk során kialakultak.

Az anyajegyek túlnyomó többsége jóindulatú, és nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Néhányuk azonban nagyobb kockázatot jelent a melanoma (bőrrák) kialakulására. Különösen fontos ezért a szabálytalan alakú, gyorsan változó, nagy vagy több színű jegyek rendszeres ellenőrzése.

Az anyajegyek típusai

1. Veleszületett anyajegyek
   • Ezek már születésünkkor jelen vannak. Méretük változó, a veleszületett anyajegyek nagyobbak lehetnek, mint a később kialakultak.
2. Szerzett anyajegyek
   • Ezek bármikor az élet során alakulnak ki. Gyakran jelennek meg gyermekkorban vagy serdülőkorban, de később is kialakulhatnak.
3. Dysplasiás anyajegyek
   • Általában atípusosak, szabálytalan alakúak és színűek, és gyakran nagyobbak, mint az átlagosak. Nagyobb kockázatot jelenthetnek a melanoma kialakulására.
4. Halo naevus
   • Ezt az anyajegyet egy világos vagy fehér gyűrű (halo) veszi körül, ami azt jelzi, hogy az immunrendszer megtámadta a pigmentsejtjeit.
5. Kék naevus
   • Ez a típusú a bőr mélyebb rétegeibenben helyezkedik el, és kék vagy kékes-fekete színű.

Mitől alakulnak ki az anyajegyek?

Különböző okok és tényezők miatt alakulhatnak ki:

1. Genetikai tényezők

• Öröklődés: Az anyajegyek kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az öröklődés. Ha a szülőknek sok anyajegyük van, nagyobb valószínűséggel lesz sok a gyermekükön is.
• Családi hajlam: Bizonyos családokban előfordulhat, hogy a különleges formájú anyajegyek (pl. dysplasiás anyajegyek) gyakoribbak.

2. Napfény és UV-sugárzás

• UV-sugárzás: A napból vagy a szoláriumokból származó ultraibolya (UV) sugárzás serkentheti a melanociták (pigmentsejtek) növekedését és anyajegyek kialakulását.
• Gyermekkori napfény-expozíció: Azoknak az embereknek, akik gyerekkorukban sok időt töltöttek a napon, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki.

3. Hormonális változások

• Pubertás: A serdülőkor során bekövetkező hormonális változások gyakran új anyajegyek megjelenéséhez vezetnek.
• Terhesség: A terhesség alatt a hormonális változások miatt sötétebbé válhatnak, vagy új anyajegyek is megjelenhetnek.
• Menopauza: Egyes nők menopauza idején is észlelhetnek változásokat az anyajegyeikben.

4. Immunológiai tényezők

• Immunrendszer: Az immunrendszer működése is befolyásolhatja megjelenését és változását. Az immunrendszer gyengülése vagy bizonyos immunterápiák hatására az anyajegyek száma és megjelenése is változhat.

5. Bőrsérülések

• Trauma: Bár ritkán, de előfordulhat, hogy bőrsérülések vagy trauma után új anyajegyek alakulnak ki a hegek helyén.

Az anyajegyek kialakulása számos tényezőtől függ, beleértve a genetikai hajlamot, a környezeti hatásokat és a hormonális változásokat. A rendszeres önvizsgálat és a bőrgyógyászati ellenőrzés segíthet a korai felismerésben és a bőrrák megelőzésében.

Anyajegyek és a bőrrák kockázata

A melanoma a bőrrák egyik legveszélyesebb formája, amely a bőr pigmentsejtjeiből (melanocitákból) alakul ki. A melanoma gyakran anyajegyekből alakul ki, különösen a nagyméretű veleszületett, vagy rendellenes, atípusos fajtákból (dysplasiás anyajegyek).

Rizikófaktorok

• Nagyszámú anyajegy: Akinek több mint 50 van, nagyobb kockázatnak van kitéve.
  • Korábbi bőrrák: Ha valakinél már diagnosztizáltak bőrrákot, különösen melanomát, nagyobb eséllyel alakulhat ki újra.
  • Családi kórtörténet: A bőrrák, különösen a melanoma, gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek a családjában már előfordult ilyen betegség.

Bőrrák típusai

1. Melanoma:
   • A legveszélyesebb bőrrák típus, amely gyorsan átterjedhet a test más részeire.
   • Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a túlélési esélyek növeléséhez.
2. Nem-melanoma bőrrákok:
   • Bazálsejtes karcinóma: A leggyakoribb bőrrák típus, amely általában nem terjed más szervekre, de helyileg invazív lehet. Gyakran a napfénynek leginkább kitett területeken alakul ki, pl. arc, nyak, fül, kézfej.
   • Laphámsejtes karcinóma: Gyakrabban terjed tovább, mint a bazálsejtes karcinóma, és szintén az UV-sugárzás hatására alakul ki.

Megelőzés és felismerés

1. Napvédelem:
   • Az UV sugárzás csökkentése érdekében használjunk széles spektrumú fényvédőt, viseljünk védőruházatot és kerüljük a napozást a legintenzívebb napszakokban (10:00-16:00 között).
2. Rendszeres bőrvizsgálat:
   • Havonta végezzünk önvizsgálatot, különös figyelemmel az új vagy változó anyajegyekre.
   • Évente keressük fel bőrgyógyászt, különösen, ha magas kockázati csoportba tartozunk.
3. Anyajegyek eltávolítása:

1. Ha egy anyajegy gyanús vagy változik, orvosunk dönthet annak eltávolításáról és szövettani vizsgálatáról.
2. Kozmetikai okokból is eltávolíthatók, de minden esetben orvos végezze az eljárást.

Az anyajegyek figyelése, az esetleges változások korai felismerése és az óvintézkedések betartása kulcsfontosságú a bőrrák megelőzésében.

Rendszeres önvizsgálat

Az anyajegyek változásának figyelése kulcsfontosságú a bőrrák, különösen a melanoma korai felismerésében. Az alábbi irányelvek és módszerek segítenek abban, hogy hatékonyan ellenőrizhessük anyajegyeink változásait:

ABCDE-Szabály

Az ABCDE-szabály ismert módszer az anyajegyek értékelésére és a potenciálisan veszélyes elváltozások azonosítására:

1. A (Aszimmetria): Az anyajegy egyik fele nem hasonlít a másikra. A jóindulatú anyajegyek általában szimmetrikusak.
2. B (Border=Szegély): Szélei egyenetlenek, cakkozottak vagy elmosódottak. A szabálytalan szegélyek aggodalomra adhatnak okot.
3. C (Color=Szín): Az anyajegy több színből áll, vagy színe megváltozott. A különböző színárnyalatok, mint a barna, fekete, piros, fehér vagy kék, figyelmeztető jelek lehetnek.
4. D (Diameter=Átmérő): Átmérője nagyobb, mint 6 mm. Bár a kisebb átmérőjű anyajegyek is lehetnek veszélyesek, a nagyobbak esetében nagyobb a kockázat.
5. E (Evolution=Fejlődés): Az anyajegy megváltozik méretében, alakjában vagy színében. A gyorsan zajló változások különösen aggasztóak lehetnek.

Az önvizsgálat menete

1. Arc és fej

• Kezdje a feje tetejével, ellenőrizze a haja alatt, majd haladjon lefelé az arcra, fülekre, nyakra.

2. Karok és kezek

• Ellenőrizze a karjait, beleértve a könyököt, alkart, csuklót és a kézfejet. Ne felejtse el megnézni az ujjak közét is.

3. Törzs

• Vizsgálja meg a mellkasát, hasát és az oldalát. Nőknek különösen fontos az emlők alatti terület ellenőrzése.

4. Hát és fenék

• Használjon kézi tükröt a hát, a váll és a fenék vizsgálatához, vagy kérjen segítséget egy másik személytől.

5. Lábak és lábfejek

• Ellenőrizze a lábait elölről és hátulról, a térdeket, bokát és lábfejet, beleértve a talpakat és a lábujjak közét is.

Készítsen fényképeket az anyajegyeiről, hogy összehasonlíthassa őket a későbbi ellenőrzéseknél. Jegyezze fel a gyanús elváltozásokat, és kövesse nyomon a változásokat. Használhat naplót vagy digitális alkalmazásokat is.

Mikor forduljon orvoshoz?

• Változások észlelése: Ha bármilyen változást észlel (szín, méret, alak, textúra).
• Új anyajegyek: Ha új, szokatlan kinézetű anyajegyet talál.
• Tünetek: Viszket, fáj, vérzik vagy varosodik.

Bőrgyógyászati vizsgálat menete

1. Időpontkérés

• Kérjen időpontot egy bőrgyógyászhoz, különösen, ha új vagy megváltozott anyajegyet észlel. A találkozó előtt érdemes elvégezni egy önvizsgálatot, hogy pontosan meg tudja mutatni azokat az anyajegyeket, amelyek aggodalmat okoznak.

2. Kórelőzmény felvétele

• Kérdések: A bőrgyógyász kérdéseket tesz fel a családi kórtörténetről, korábbi bőrrákos esetekről, a bőrt érintő szokásokról (pl. napozás, szolárium használat) és az anyajegyek változásairól és rákérdez a tünetekre pl. viszketés, vérzés vagy fájdalom az anyajegyek környékén.

3. Fizikai vizsgálat

• Teljes testvizsgálat: A bőrgyógyász teljes bőrvizsgálatot végez, beleértve a fejbőrt, a körmöket, a talpakat és a test minden részét, ahol anyajegyek előfordulhatnak.
• Dermatoszkópia: A bőrgyógyász speciális nagyítólencsét (dermatoszkópot) használ, hogy alaposabban megvizsgálja az anyajegyek szerkezetét és a bőrfelszín alatti elváltozásokat.

4. Dokumentálás

• Fotók készítése: A bőrgyógyász fényképeket készíthet az anyajegyekről a későbbi összehasonlításokhoz és a nyomon követéshez.
• Jegyzetek: A vizsgálat során készített jegyzetek segítenek a bőrgyógyásznak nyomon követni az anyajegyek változásait az idő múlásával.

5. Biopszia szükségessége

• Gyanús anyajegyek: Ha a bőrgyógyász gyanús anyajegyet talál, biopsziát javasolhat. Ez magában foglalja az anyajegy vagy annak egy részének eltávolítását és laboratóriumi vizsgálatát.
• Biopszia típusa: A biopszia lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy mennyire gyanús az elváltozás.

6. Diagnózis és kezelés

• Eredmények: A biopszia eredménye alapján a bőrgyógyász diagnózist állít fel. Ha az anyajegy rosszindulatú, további kezelésre lehet szükség, amely magában foglalhatja a sebészi eltávolítást, sugárterápiát vagy más onkológiai kezeléseket.
• Nyomon követés: A bőrgyógyász javasolhat rendszeres kontrollvizsgálatokat, különösen, ha nagy a bőrrák kockázata.

Az anyajegyek rendszeres bőrgyógyászati vizsgálata és az otthoni önvizsgálat kombinációja hatékonyan segíthet a bőrrák korai felismerésében és kezelésében.

Kép forrása: https://cdn.prod.website-files.com/5e9e5f7613f2f323fec92b3f/606013478c5edc25369178f4_dermal_naevus.jpg

A szerzőről: GOLDEN MEDICAL CENTER

Ez a cikk a Golden Medical Center szakorvosainak közreműködésével készült! Forduljon szakembereinkhez!